Miért kerül többe a kistermelői, kézműves vagy biointenzív élelmiszer? És miért fontosabbak a kosárközösségek, mint valaha?

A kosárközösségek vásárlói gyakran kérdezik:

„Miért kerül többe a kistermelői zöldség, gyümölcs vagy kézműves étel, mint a bolti, nagyipari termék?”

A válasz sokkal mélyebb, mint az árkülönbség. A humánökológia – vagyis az ember és környezete egységes rendszerként való szemlélete – segít meglátni, hogy az élelmiszer ára egy egész társadalmi-ökológiai rendszer lenyomata.

És ebben a rendszerben a kosárközösségek kulcsszereplők.

1. HUMÁNÖKOLÓGIAI ALAPELV: AZ ÉTEL NEM CSAK ÁRU

A nagyipari élelmiszer-rendszerben az ár a fő szempont. A humánökológia szerint ezzel szemben az étel:

• hat az emberi egészségre
• hat a talajra és a vízkészletekre
• hat az élővilágra
• hat a helyi közösségek életképességére
• hat a gazdák megélhetésére
• és visszahat ránk fogyasztókra is

A kistermelői és biointenzív gazdálkodás igyekszik ezeket összhangban kezelni, nem feláldozni az egyik területet a másikért.

2. VEGYSZERHASZNÁLAT ÉS EGÉSZSÉGI / ÖKOLÓGIAI KOCKÁZATOK

A nagyüzemi mezőgazdaság nagy mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát és hozamfokozó eljárást alkalmaz. Bár ezek jogszabályokhoz kötöttek, a humánökológiai kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy:

• a maradványanyagok hosszú távú hatásai
• a különböző vegyszerek együttes, összeadódó hatása
• a talaj- és vízszennyezés következményei
• a mikrobiomot érő hatások

Mind komplex kérdések, amelyek további kutatást igényelnek, és amelyek miatt sokan előnyben részesítik a vegyszermentesebb élelmiszert.

A biointenzív termelők ezzel szemben:

• komposztot használnak
• a talajéletet erősítik
• természetes növényvédelmet alkalmaznak
• sok munkát végeznek kézzel

Ez több idő, több emberi figyelem, több költség.

3. A KISÜZEMEK VALÓS KÖLTSÉGEI

A kistermelők:

• nem használnak tömeggyártó gépeket
• nem tudnak árháborút folytatni
• nem vegyszerekkel „gyorsítanak”
• sokkal több kézi munkát végeznek
• a talaj hosszú távú egészségébe fektetnek
• kis területen termelnek, ahol minden négyzetmétert gondoznak

Ezért egy paprika, egy tojás vagy egy fejes saláta mögött sokkal több emberi munka és sokkal több gondoskodás van.

4. A NAGYIPARI ÉLELMISZERRENDSZER KRITIKÁJA – NÖVEKEDÉS MINDEN ÁRON

A humánökológiai kritika nem egy-egy cégre irányul, hanem a teljes rendszerre. A jelenlegi globális élelmiszeripar jellemzői:

• folyamatos, végtelen növekedést vár el
• a környezeti károkat nem építi be a termék árába
• marketinggel uralja a fogyasztói döntéseket
• gyakran kiszolgáltatott helyzetbe hozza a kistermelőket
• nagy területen, standardizált, homogén árut termel

A rendszer „olcsóságát” sokszor mások fizetik meg: a talaj, a víz, az élővilág, a jövő generációk – és sokszor mi magunk is.

5. MIÉRT KULCSFONTOSSÁGÚAK A KOSÁRKÖZÖSSÉGEK?

A kosárközösség egy egyszerű vásárlói csoportnál sokkal több. Ez egy humánökológiai modell, amelyben:

• helyi gazdák és helyi családok kapcsolódnak össze
• a vásárló közvetlenül támogatja a termelőt
• kiszámítható megélhetést ad a gazdáknak
• bizalmon alapuló rendszer jön létre
• rövidebb, fenntartható ellátási lánc épül
• kevesebb szállítás → kevesebb környezeti terhelés
• a közösség együtt válik ellenállóbbá

Amikor kosárközösségtől vásárolsz, nem csak ételt veszel, hanem:
tisztább talajt, tisztább vizet, egészségesebb környezetet, helyi munkahelyeket és élő közösségeket támogatod.

6. A KOSÁRKÖZÖSSÉGEK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA – A JÖVŐ HÁLÓZATA

Ha több kosárközösség működik együtt, még erősebb rendszer jön létre:

• stabilabb ellátás a szezonális ingadozások idején
• közös logisztika → kisebb költségek
• szélesebb termékkínálat
• több gazda tud bekapcsolódni
• erősebb helyi gazdaság
• tudásmegosztás, képzések
• közös rendezvények, közösségi élmény

Ez egy új élelmiszer-modell alapja: kistájak összekapcsolt közösségei, emberek és gazdák együttműködésén alapuló hálózata.

ÖSSZEFOGLALÁS

A kistermelői, biointenzív és kézműves élelmiszer ára nem csak az ételről szól. Arról szól, hogy milyen világot támogatunk.

• ahol tiszteljük a talajt
• ahol értékeljük az emberi munkát
• ahol a helyi gazdaság erős
• ahol az egészség és a fenntarthatóság fontos
• ahol a közösség és a termelő kapcsolódik

A kosárközösségek ezt a világot építik – hétről hétre, kosárról kosárra.